Az Integrált-teszt

Az Integrált-teszt

A vizsgálat célja, hogy felismerje azokat a terhességeket, amelyekben a Down-kór vagy az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulásának kockázata magasabb, annak érdekében, hogy célirányosan javasolhassa a további diagnosztikai módszerek alkalmazását.

A vizsgálatnak orvosi szempontból két fő haszna van: Egyrészt ezzel a módszerrel a 35 éven aluli várandósoknak is lehetőségük van terhességükben a magzatuk Down-kór kockázatának becslésére. (Jelenleg a Down-kórosok döntő többségét ok szülik, mivel náluk nem történik magzati vizsgálat.) Másrészt a chorion biopsia (magzatburokboholy-vétel) vagy az amniocentesis (magzatvízvétel) 1-2 %, illetve 1 % körüli kockázatot jelent a spontán vetélésre. Nem könnyű olyan vizsgálatot ajánlani a 40 éven aluli várandósnak, amely nagyobb kockázatot jelentene a terhességre, mint a magzati rendellenesség kockázata maga.

Az ún. Integrált-teszt (Teszt) a Down-kór kiszűrésének leghatékonyabb módszere.

A Teszt két vizsgálati lépésben kerül elvégzésre.

  • Az első vizsgálat ajánlottan a terhesség 12. hetében (de a 10. és 13. között bármikor) végezendő, amely alkalmával vérvétel és ultrahangos vizsgálat történik.
  • A második vizsgálat újabb vérvétellel jár, ajánlottan 15. vagy a 16. héten, de a terhesség 22. hetéig elvégezhető.

Az Integrált-teszt a két vizsgálat részeredményeinek összevetésével határozza meg a rendellenességek előfordulásának kockázatát. Pozitív eredmény esetén a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulására és a várandósnak ajánlott a magzati kromoszóma vizsgálat (amniocentesis vagy chorion biopsia) elvégeztetése, amely módszerrel meghatározható, hogy a terhesség sújtott-e a rendellenességgel.

A Teszt első vizsgálata alkalmával két marker (jelző) kerül értékelésre. Az anyai vérben az ún. PAPP-A vagyis a terhességgel előforduló plazma fehérjének szintjét, illetve az ultrahangos vizsgálattal, a magzaton végzett tarkó-redő vastagságának (NT) mérése történik. A második vizsgálat négy jelző vizsgálatát foglalja magába az anyai vérben. Ezek az alfafetoprotein (AFP), egyesítetlen oestriol, inhibin-A (inhibin), és a human chorionic gonadotrophin szabad ß-egysége (free ß- hCG). Az összesen hat jelző komplex értékelésével és azok az anyai életkorral való összevetésével kerül a rendellenesség kockázata meghatározásra. Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye pozitív a magzati kromoszóma vizsgálat – általában az amniocentesis – elvégzése ajánlott.

Az Integrált-teszt segítségével a Down-kórral sújtott terhességek 94%-a kiszűrhető, amely találati arány 5%-os “téves” pozitív arány – magas kockázat kimutatását követően a kromoszóma vizsgálat nem igazol rendellenességet – mellett hozható. Pozitív eredménynek az 1:300 vagyis 0.3 % feletti kockázat minősül. Az Integrált-teszt magas találati aránya lehetővé teszi, hogy a téves pozitív eredmény 1%-ra csökkenthető úgy, hogy találati arány 85%-ra módosul.
A Wolfson Betegségmegelőzési Intézet világvezető e szűrővizsgálati eljárás alkalmazásában. Számos, a témával kapcsolatos nemzetközi kutatás vezetőjeként, a kutatás-fejlesztés területén is elismerten kiemelkedő hírnevű.

Az Integrált-teszt fő előnyei

  • A Down-kór kiszűrésének legbiztonságosabb és leghatékonyabb módszere.
  • Magas találati arány, alacsony “téves” pozitív eredmény arány mellett.
  • Egy vizsgálatba integrál minden releváns információt, amely lehetővé teszi a többféle szűrő módszer önálló alkalmazásából adódó ellentmondásokat.
  • Kevesebb arányban fordul elő az oktalan aggodalom, mert amíg a szűrővizsgálatok többsége minden 20. terhességet tévesen pozitív eredménnyel szűri ki, az Integrált-tesztnél ez a “téves” pozitív arány minden 100. terhességre csökkenthető.
  • Az AFP vizsgálatával megőrizhető az idegcsőzáródási rendellenességek és az Edwards-kórral (18 triszómia) emelkedettebb kockázatának kiszűrésének lehetősége.

Down-kór (21-es triszómia)

A Down-kór (régen, hibásan mongolizmusnak vagy mongol idiocizmusnak nevezték) a 21. kromoszóma többletére vezethető vissza és jellemző küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz. Az anyai életkor előrehaladtával növekszik gyakoriságuk, így a 40 éves terhesekben már kb. 2%-os előfordulás várható. A Down-kór gyakorisága hazánkban korábban 0,12% volt, tehát 800 születésre esett 1 Down-kór. Az elmúlt években gyakoriságuk emelkedett és elérte a 0,17%-ot. A Down-kórral sújtott embereknek különböző fokú tanulási nehézséggel kell szembenéznie, de gyakorta visszamaradottságuk még súlyosabb. Egy részük képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. A Down-kórral sújtott terhességek kb. 30 %-a spontán vetéléssel végződik, a születést követően azonban az e rendellenességgel sújtott újszülöttek 90 %-a túléli az első, kritikus évet. A Down-kórosok egyharmada súlyos szívrendellenességgel születik. Jelenleg a Down-kórral sújtott emberek várható életkora kb. 60 év, 40 év fölött bizonyos részükben az Alzheimer kórhoz hasonló agy-elváltozások fejlődnek ki.

Idegcsőzáródási rendellenesség

Az idegcsőzáródási rendellenesség (agy- és koponyahiány valamint nyitott gerinc) az egyik leggyakoribb súlyos fejlődési rendellenesség. A modern megelőzési módszerek és a magzati diagnosztika hiányában 1000 újszülöttből 3-at sújtana ez a rendellenesség. Míg a koponyahiány halálos a szüléskor vagy az azt követő néhány órában, a nyitott gerinc megnyilvánulása változó. A nyitott gerinccel születettek többsége is meghalna orvosi segítség nélkül. Sajnos a gyakori műtéti beavatkozások és kórházi kezelések ellenére is előfordul az alsóvégtagok gyengesége vagy bénulása, a vizelés megtartási képtelenség (inkontinencia), hydrocephalia (vízfejűség) és értelmi visszamaradottság.

Edwards-Kór

Az Edwards-kór ritka és általában halálos rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. A szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 7000. terhességben fordul elő.

Az Integrált-teszt haszna

Az Integrált-teszt előnye abból adódik, hogy értékeli a terhesség első és második trimeszterében gyűjthető azon markereket – jelzőket, amelyek érzékenyen mutatják a rendellenesség esetleges előfordulását. Ez lehetővé teszi, hogy a szűrővizsgálat eredménye a legnagyobb találati biztonsággal, a legalacsonyabb “téves” pozitív aránnyal kerüljön kidolgozásra.

A vizsgálat időzítése

1. fázis:
A vizsgálat I. fázisa célszerűen a terhesség 12. hetében időszerű, de 10. és a betöltött 13. hét között bármikor elvégezhető. Ennek alkalmával egy vérvétel történik a terhességgel összefüggő plazma fehérje (PAPP-A) szintjének vizsgálatára, továbbá egy ultrahangos vizsgálattal a magzat tarkó redő vastagságának pontos mérésére kerül sor. Ezen ultrahangos vizsgálattal meghatározott terhességi korhoz képest kerül a vizsgálat II. fázisának elvégzésének időpontja kijelölésre.

2. fázis:
A vizsgálat II. fázisa célszerűen a terhesség betöltött 15. vagy a 16. hetében történik, de terhesség 22. hetéig elvégezhető. A második vérvétellel az alfa-fetoprotein (AFP), az egyesítetlen oestriol, az inhibin-A (inhibin), és a human chorionic gonadotrophin szabad ß-egységének (free ß- hCG) szintje kerül meghatározásra az anyai vérben. Az Integrált-teszt eredményének kidolgozása csak úgy lehetséges, ha a várandós mindkét alkalommal aláveti magát a vérvételnek. Amennyiben a várandós nem jelenik meg a második vérvétel előzetesen kijelölt időpontján, illetve a személyes megkeresést követően is megtagadja a második vérvételt, a rendellenesség előfordulásának kockázata az I fázisban nyert információk alapján kerül kidolgozásra – az ún. Kombinált Teszt kerül elvégzésre. Ennek találati aránya alacsonyabb – 85% a Down-kór kiszűrésére.

Az Integrált-teszt eredmények kidolgozása

A vizsgálat két csoportra osztja a vizsgált várandósokat a kidolgozott kockázati eredmény alapján. Amennyiben a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulása, a vizsgálat eredménye pozitívként kerül meghatározásra. Azoknál a várandósoknál, akiknek alacsony kockázatuk, negatív a szűrővizsgálat eredménye.

Pozitív eredmény

A vizsgálat pozitívnak bizonyul, ha a kockázat magas a Down-kór vagy az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulására.

1) Pozitív eredmény a Down-kórra

A vizsgálat eredménye pozitív, ha kockázat magasnak bizonyul a Down-kór előfordulására, az anyai életkor, az anyai vérben vizsgált (5) vérmarkerek és az ultrahangos vizsgálattal mért magzati tarkó redő vastagságának értékelésével. Amennyiben ennek alapján az 1:300 vagyis 0.3 % feletti kockázatúnak kimutatott terhességeket minősítjük pozitívnak, úgy az Integrált Teszt 94%-os találati aránnyal szűri ki a rendellenességgel sújtott terhességeket /5%-os “téves” pozitív arány/, míg ha az 1:150 feletti kockázat minősül pozitívnak, akkor a találat 85%-os /1%-os “téves” pozitív arány/.

2) Pozitív eredmény az idegcsőzáródási rendellenességre

Amennyiben az AFP szintje két és félszerese a normális médian szintnek (2,5 MoM), vagy annál magasabb, a vizsgálat eredménye pozitívnak minősül. Így a koponyahiánnyal sújtott terhességek legtöbbje illetve a nyitott gerinc rendellenesség 86%-a kiszűrhető.

Negatív eredmény

A vizsgálat eredménye negatív, ha a kockázat a Down-kór illetve az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulására alacsony. A szűrővizsgálat azonban a rendellenesség jelenlétét kizárni nem tudja.

A Integrált Teszt felismeri azokat a terhességeket is, amelyeknél a kockázat magas az Edwards-kór előfordulására.

Mi a teendő amennyiben a vizsgálat eredménye pozitívnak bizonyul?

Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív, mert a kockázat magas a Down-kór előfordulására, a magzati kromoszóma vizsgálat elvégzése válik szükségessé a magzatvízvétel (amniocentesis) vagy a chorion-boholy mintavétel révén nyert magzati sejten.

Ha az eredmény azért bizonyul pozitívnak, mert az idegcsőzáródási rendellenesség kockázata magas, abban az esetben alapos ultrahangos vizsgálat elvégeztetése javasolt a 18-20. terhességi hétben vagy az amniocentesis – is szóba jöhet, hogy úgy kerüljön az AFP szintje meghatározásra.

A vizsgálat hatékonysága

A vizsgálat találati aránya (a rendellenes terhességgel sújtott asszonyok azon százaléka akiknek az eredménye pozitív) 94% a Down-kórra, 86% a nyitottgerincre és közel 100% a koponyahiányra.

A “téves” pozitív eredmény aránya (a rendellenes terhességgel nem sújtott asszonyok azon százaléka, akiknek eredménye pozitív-kiszűrt) befolyásolja a vizsgálat találati arányát. Amennyiben az Integrált Teszt “téves” pozitív aránya 5%-on tartott a Down-kórra és így a 1:300 feletti kockázat pozitívnak minősül, a találat 94%. A magas találati arány azonban lehetővé teszi, hogy a “téves” pozitív arány 1%-ra való csökkentésével a találat még mindig 85%-os, ekkor a 1:150 feletti kockázat minősül pozitív eredménynek.

Annak valószínűsége, hogy a pozitív eredménnyel rendelkező várandós terhesség valóban rendellenességgel sújtott (OAPR) 1:9. Vagyis minden 9. pozitív eredménynél bebizonyosodik a rendellenesség jelenléte.

Az idegcsőzáródási rendellenesség esetében a téves pozitív arány kb. 1%. E rendellenesség esetén az OAPR 1:20.

A vizsgálati eredmény kidolgozásának módszere

Anyai életkor A Down-kór előfordulásának gyakorisága nő az életkor előrehaladtával. Az életkor specifikus statisztikát a táblázat mutatja. A kockázat kidolgozására az életkor specifikus előfordulás szolgál alapul.

A vérben vizsgált markerek
​A terhesség első trimeszterében (harmadában) az anyai vérben vizsgált PAPP-A szint általában alacsony (körülbelül fele az egészséges terhességeknél tapasztaltnál) és az ultrahangos vizsgálattal mért tarkó redő vastagsága általában nagyobb (körülbelül kétszerese az egészséges terhességeknél tapasztaltnál). A második trimeszterben az anyai vérben mért AFP és ösztriol szintek általában alacsonyak (kb. háromnegyede a rendellenességgel nem sújtott terhességekének), míg az inhibin és szabad béta-hCG szintek általában magasak (a duplája a rendellenességgel nem sújtott terhességekéhez viszonyítva). A vérmarkerek koncentrációja változik a terhességi korral. Az első trimeszterben a PAPP-A és a tarkó redő vastagsága növekszik. A második trimeszterben az AFP és az ösztriol növekszik, a szabad béta-hCG csökken és az inhibin csökken a 17. hét előtt és növekszik a 17. hét után. Annak érdekében, hogy ezek a változások értelmezhetőek legyenek, a markerek értéke az azonos terhességi korú, rendellenességgel nem sújtott terhességeknél megfigyelt medián érték szorzataként (MoM) kerülnek kimutatásra.

A vizsgálat eredményét befolyásoló tényezők

  • Anyai testsúly, etnikai csoport és mesterséges megtermékenyítés (IVF)​
  • A MoM értékek kimutatása ezen tényezők figyelembevételével történik.

  • Ikrek és inzulin-függő cukorbetegség

  • A negatív illetve pozitív eredmények kidolgozása e tényezők figyelembevételével történik, de az ilyen esetekben a Down-kór előfordulásának pontos becslése nem lehetséges.

  • Ikerterhesség esetében ez a szűrés speciális problémát jelent a két magzat jelenléte miatt, mivel előfordulhat, hogy az egyikben jelen van a rendellenesség, míg a másikban nem. Az ikerterhességekben ezért érdemes meggondolni a szűrés illetve további diagnosztikai vizsgálatok alkalmazását.

Vaginális vérzés

Vaginális vérzés, közvetlenül a második vérminta levétele előtt befolyásolhatja a vérvizsgálat eredményét. A vérzés növelheti az AFP szintet, így ilyen esetben javasolt a vérvizsgálat illetve a vérvétel elhalasztása egy, két héttel a vérzés abbamaradását követően.

Korábbi, rendellenességgel sújtott terhesség

Amennyiben a várandósnak korábbi terhességében Down-kóros vagy idegcsőzáródási rendellenességgel sújtott magzatja-újszülöttje volt, a vizsgálat eredményét eleve pozitívnak minősítik, függetlenül a vizsgálat eredményétől. Mindazonáltal a rendellenesség előfordulásának kockázata meghatározásra kerül, a markerek és a korábbi események figyelembe vételével.

Diagnózist adó vizsgálatok, melyek elvégzése szükséges pozitív szűrővizsgálati eredmény esetén

A szűrővizsgálatok pozitív eredménye a rendellenesség előfordulásának magasabb kockázatát mutatja az adott terhességben. A gyanú megerősítését vagy kizárását szolgálja a magzatvíz (amniocentesis) vagy magzatburokboholy (chorionbiopszia) vétel útján nyert magzati sejtek kromoszómavizsgálata. Az eljárás kockázata a spontán vetélés kialakulására 1-1,5%.

A magzati kromoszómavizsgálat eredményének a megismerése – a magzati sejtek tenyésztésének időigényessége miatt – általában 3-4 hetet igényel. A legkorszerűbb módszer, az ún. PCR technika alkalmazásával ez az idő 2-3 napra csökkenthető

Ugrás az oldal tetejére